A Tiffany-üvegezés iránti szenvedélyemet és szakmai tudásomat édesapámnak köszönhetem, aki jelenleg a jól megérdemelt nyugdíjas éveit tölti, és inkább már csak amolyan hobbiként tekint az ólomüvegezésre. Gyakorlatilag az ő műhelyében nőttem fel, és kis túlzással előbb tanultam meg a rézfóliás technikát, mint bekötni a saját cipőfűzőmet.
Amikor nyugdíjba vonult, átadta nekem a műhelyét, felszerelését, szerszámait és a teljes ügyfélkörét, azzal a megkötéssel, hogy nem zárhatom be a boltot. Amíg van levegő a tüdőmben, tovább kell vinnem a családi hagyományt.
Én több évig becsületesen csináltam a megörökölt vállalkozást, de ahogy mindenkit, az én ügyfélkörömet is súlyosan érintette a gazdasági válság. Akik eddig a budijuk ablakára is Tiffany-ablakot csináltattak, azok már apró, karácsonyfadíszeket sem vásároltak, mert egész egyszerűen másra kellett a pénz, amit eddig erre szántak.
Egy vérbeli vállalkozó ilyenkor tudomásul veszi, hogy nincs már igény a portékájára, és vagy profilt vált, vagy bezárja a boltot. Azonban én ígéretet tettem édesapámnak, hogy addig üzemeltetem a vállalkozását, amíg csak fizikailag képes vagyok rá. Nem dobhatom be a törölközőt mindössze néhány év után, nem mondhatom neki, hogy az élete munkája csődeljárás alá kerül.
Muszáj volt új piac ás vásárlók után néznem.
A fiam, a már egyetemista Dominik javasolta, hogy próbálkozzak az interneten értékesíteni az apróbb Tiffany-tárgyakat, amelyek már ott pihennek egy ideje a műhely raktárában, és remélhetőleg azok a vásárlók, akik ezeket megveszik, talán új, nagy megrendelővé válnak. „Aki meglátja az ólomüveg angyalkáidat, tuti, hogy akar majd egy csodaszép Tiffany-képet a bejárati ajtaja uncsi tejüvege helyére!”, biztatott a feleségem is.
A családom biztató szavaitól fellelkesülve megnyitottam az első saját webshopomat, és el sem akartam hinni, hogy mennyi megrendelés és érdeklődő levelek tömkelege érkezett egyetlen hét leforgása alatt. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyi ember szeretne valamilyen Tiffany-tárgyat. Közel voltak az ünnepek, így tucat számra készítettem a karácsonyfadíszeket, lámpákat, faliórákat és egyéb, apró tárgyakat.
A szállítás komolyan aggasztott, mivel a leggondosabb csomagolás ellenére is könnyen eltörhet egy olyan érzékeny anyag, mint az üveg. Sajnos voltak olyan visszajelzések, hogy túl lassan, már csak az ünnepek után érkezett meg az ajándékba szánt asztali lámpa, vagy akár a karácsonyfára tervezett Tiffany-angyalka. Illetve majdnem egy tucat csomagot sérülten kaptak kézhez a megrendelők, amelyeket természetesen saját költségen kellett újra cserélnem. Mindezt a slendrián munkát természetesen jó borsos áron végezte el nekem a futárszolgálat.
Úgy döntöttem, hogy a karácsonyi hajtás végével alternatív megoldást keresek a kézbesítési problémára. A legjobb lenne, ha én magam vinném ki a csomagot, vagy akár a fiam, Dominik is megcsinálhatná nekem némi plusz pénzért. Biztosan szívesebben furikázna egy kis motorral a városban, mint hogy egy gyorsétteremben süsse a hamburgereket iskola után.
Este összecsődítettem a családi kupaktanácsot, hogy megvitassam velük a kiszállítással kapcsolatos ötleteimet. Dominik nagyon örült neki, kisebb motorra már tavaly megszerezte a jogosítványt. Tájékozódnunk kell, hogy pontosan milyen motoros jogosítvány kategóriák vannak, aztán egy nagyobb motorra is be kell ruházni, amivel megoldható a kiszállítás.
A feleségemnél csak mérsékelt sikert aratott az ötletem, mivel nagyon félti a fiúnkat, de Domi már bizonyította, hogy felelősségteljesen és ügyesen vezeti a motorját, így a ház úrnője is belátta, hogy ez egy mindenkinek kedvező megoldás lenne.
A kupaktanács végére, Domi már az orrom elé is dugta a laptopját, egy internetes oldalt mutatott, ahol részletes leírást talált a különböző motoros jogosítvány kategóriákról. Az „A”, nagymotoros kategóriához még túl fiatal (nincs huszonnégy éves) és nincs elég tapasztalata sem (minimum két éves A2 jogsi esetén akár húsz évesen is elkezdhetné a tanfolyamot).
Végül mindent egybevetve az A2 kategória mellett döntöttünk, és beírattuk Domit egy motoros iskolába. A weboldalon, ahol a motoros jogosítvány kategóriákról olvastunk, találtunk letölthető kuponokat is, amivel akciósan vásárolhattunk motoros felszerelést. Úgy döntöttem, hogy az „alkalmazottam” megérdemli, hogy a legjobb motoros ruhában és csizmában végezhesse áldozatos munkáját a családi vállalkozás érdekében. A kedvezményes lehetőség és a sérült csomagok minimalizálása nagyon gyorsan behozta a motoros felszerelésbe, és az új motorba fektetett költségeket.